Az ember mondjuk m�g nem is tal�lkozik a Reise, Reise c�m� �j Rammstein albummal, csak r�n�z a prom�fot�kra, �s tudja, hogy itt valami t�rt�nt. Szem�vegek, feh�r ingek, nyakkend�k, intellektu�lis k�ls�... R�ad�sul a felszabadultan vigyorg� fejek is ink�bb utalnak egy munka ut�ni laza s�r�z�sre indul� br�kerbrig�dra, mint a jelenkori Eur�pa egyik legnagyobb rockband�j�ra. Mi a pokol t�rt�nt Rammstein�kn�l? A v�laszt Christoph Schneider dobost�l rem�lte megkapni Rainer Siebert. Valahol azt olvastam, hogy a Mutter album ut�n olyan m�ly v�ls�gba ker�ltetek, hogy hajsz�l h�j�n fel is oszlottatok. Ez csak amolyan lemezrekl�moz� nagyotmond�s volt, vagy val�ban ennyire s�lyos volt a helyzet? - A v�ls�g val�s volt, �s a probl�m�k is sokkal komolyabbak voltak, mintsem azt �rz�keltetni tudn�m p�r mondatban. Az eg�sz rendszer�nket �t kellett alak�tanunk ahhoz, hogy �j lend�lettel indulhassunk neki az �j lemeznek. Egyfajta asztalles�pr�s kellett. Mi okozta a f� probl�m�t? - An�lk�l, hogy b�rkit is ki akarn�k p�c�zni a csapatb�l, f�leg �gy ut�lag, azt kell mondjam, hogy n�h�nyan t�ls�gosan is a saj�t kez�kben akart�k tudni az ir�ny�t�st, a kreat�v munk�t. Nem j�, ha egy hattag� csapatban csup�n n�h�ny ember gyakorolja a kontrollt. Az ilyesmi bels� fesz�lts�geket eredm�nyez, ami mag�t a munk�t is h�tr�ltatja, s�lyosabb esetekben lehetetlenn� teszi. A siker sz�p �s j�, de azt vett�k �szre, hogy egyre t�volabb ker�l�nk egym�st�l, egyre kev�sb� tudunk �s akarunk besz�lgetni. Valaminek t�rt�nnie kellett, mert amerre haladtunk, az egyir�ny� utca volt. T�nyleg el�fordulhatott volna, hogy a sikerek cs�cs�n feloszlotok? - Szerintem a feloszl�s gondolata egyik�nk fej�ben sem fordult meg, noha egy�rtelm�en oda vezetett volna az �t, ha nem fordulunk vissza. A Mutter album is az�rt lett olyan feszes, mosolytalan, rideg �s agressz�v, mert ilyen volt a csapaton bel�li hangulat. Nem tudunk m�st csin�lni, mint mindig olyan lemezt k�sz�teni, ami r�lunk sz�l, az aktu�lis gondolatainkat, �rz�seinket t�kr�zi. Sz�ks�g volt arra, hogy �tgondoljuk a tev�kenys�g�nket, �s megtal�ljuk annak m�dj�t, hogy mindannyian r�szt vehess�nk a kreat�v munk�ban. A szavak szintj�n ez mindig egyszer�nek t�nik, de hogyan lehetett ezt megval�s�tani? - Besz�ln�nk kellett err�l, ny�ltan, tabuk n�lk�l. Arr�l is, hogy ki mi�rt zen�l, mi mozgatja bel�lr�l? Szerintem a l�nyeg sosem a p�nzen, a sikeren, a szt�rs�gon van, hanem azon, hogy �lvezed-e, amit csin�lsz. �s ha ebben egyet tudunk �rteni, m�r nagy gond nem lehet. A Mutter egy kiv�l� album, de az elk�sz�t�se minden volt, csak felh�tlen sz�rakoz�s nem. Azzal a m�dszerrel nem tudtunk volna m�g egy albumot megcsin�lni, ezt mindannyian �rezt�k. Sokat seg�tett, hogy a git�rosunk, Richard, aki zeneileg mindig is rengeteget tett bele ebbe a band�ba, nekil�tott egy sz�l�projektnek. Ez azt eredm�nyezte, hogy az �j dalokn�l t�bb szerep juthatott m�soknak. De a t�bbiek is foglalkoztak ezzel-azzal. Till p�ld�ul kiadott egy k�nyvet �s egy filmen is dolgozott. De Paul �s Flake is �rt egy-egy k�nyvet. Kor�bban minden csakis a band�r�l sz�lt n�lunk, nem volt k�ls� aktivit�s. B�rmi gondolat, �tlet felmer�lt, azt a banda keretein bel�l igyekezt�nk megval�s�tani. Most ez a g�rcs�l�s megsz�nt, mindenki szabadabb, oldottabb, �s ezt nagyon �lvezz�k. A dalszerz�s k�zben is kiiktattuk az olyan tilt�sokat, hogy 'ez nem el�g rammsteinos'. Am�g a Mutter sz�mai �gy sz�lettek, hogy mindenki otthon molyolt a sz�m�t�g�pe el�tt, addig most a klasszikus m�dszerhez folyamodtunk, vagyis a pr�bateremben jammelve �lt�ttek form�t a dalok, �s mindenki bedobhatta az �tleteit. Semmire nem mondtunk nemet, mindent kipr�b�ltunk. M�g a legkev�sb� tipikus, vagy legbizarrabbnak hat� dolgokat is. Volt egy csom� t�ma, ami nem t�nt rossznak, csak fura volt, szokatlan. Ahogy azonban Till elkezdte hozni az �nekdallamait, azonnal Rammstein dalba mentek �t. Lehet, hogy nem ez a legjobb albumunk, az ilyesmit majd az id� d�nti el, de hogy ennek az elk�sz�t�s�t �lvezt�k eddig a legjobban, az eg�szen bizonyos. Till eml�t�se kapcs�n jutott eszembe, hogy sokkal dallamosabb, �nekl�sebb lett ez az �j anyag. Szerinted is? - Tal�n az, hogy dallamosabb, nem fedi annyira a l�nyeget. A zene is laz�bb lett, nem olyan robotszer�en g�pies, ami mag�val hozta, hogy Till is �j dolgokat pr�b�lhatott ki. Ez nem felt�tlen�l t�bb dallamot jelent, hanem b�trabb, kreat�vabb el�ad�sm�dot. A dallamosod�s n�lam mindig egyfajta ny�lasod�ssal kapcsol�dik �ssze, kommercializ�l�d�ssal, err�l azonban sz� sincs. Am�g a Mutter ink�bb egy fekete/feh�r anyag volt, itt igyekezt�nk megmutatni azt is, ami a kett� k�z�tt van. A sz�rke k�l�nb�z� �rnyalatait. Mind zeneileg, mind �nekileg. Tal�n az is k�zrej�tszott, hogy hangnemet v�ltottunk, �gy Till is m�sk�pp �nekel. Ez r�ad�sul nem is egy tudatos l�p�s volt, mi is menet k�zben j�tt�nk r�, hogy Till hangja ebben a fekv�sben teltebb, gazdagabb, er�teljesebb. �s ett�l a felfedez�st�l � maga is b�trabb lett, mer�szebb. Az Utaz�s, utaz�s lemezc�m egyfajta utal�s arra, hogy ti magatok �testetek egy bels� utaz�son, vagyis agyilag m�shol vagytok, mint kor�bban? - Szeretn�m rem�lni, hogy minden egyes lemez�nkn�l m�sutt vagyunk agyilag, mint voltunk, ha-ha! De alapvet�en igaz, amit mondt�l, a c�mnek val�ban van egy ilyen jelent�se is. T�nylegesen utalni akartunk arra, hogy ez egy m�sfajta Rammstein. Szabadabb, laz�bb, g�rcsmentesebb. Ugyanakkor �pp olyan beteg, mint volt, ha-ha! A Mutter album Links 2 3 4 dala el�g egy�rtelm�en jelezte, hogy nagy hiba veletek kapcsolatban a sz�ls�jobb emleget�se. Szerinted valaha is meg tudtok v�gleg szabadulni ett�l a t�m�t�l? - Ez nem rajtunk m�lik, hanem a k�rnyezeten, a vil�gon. El kell fogadnunk, hogy ha egy n�met banda n�met�l �nekel, az sokak szem�ben gyan�s lesz. Pl�ne, ha m�g vannak hat�rozott gondolataik, elveik is, �s nem f�lnek felvetni bizonyos tabu-t�m�kat. De �gy gondolom, hogy az effajta �res fejteget�sek egyre ink�bb h�tt�rbe szorulnak. Ugyanakkor a n�mets�g k�rd�se m�g j� ideig tabu lesz N�metorsz�gban is, hiszen a m�lt itt �l vel�nk. Gener�ci�knak kell feln�nie, am�g feldolgozzuk a XX. sz�zad t�rt�n�seit. Amikor egy v�rost, egy orsz�got, egy n�pet komoly trauma �r, �rthet�en sokkal �rz�kenyebben reag�l bizonyos dolgokra, t�m�kra, jelens�gekre. Hossz� id� kell m�g ahhoz, hogy a n�mets�g k�rd�s�nek felvet�se ne eredm�nyezzen gyanakv� pillant�sokat. Mi viszont �gy gondoljuk, hogy vannak ennek a dolognak pozit�v oldalai is, �s azokr�l nem szabad megfeledkezni. Ami rossz volt, az rossz volt, azt el kell �t�lni, de ami j�, azt nem szabad elhallgatni, pl�ne nem letagadni. Egy olyan N�metorsz�gban szeretn�nk �lni, amelyik re�lisan meri szeml�lni �nmag�t, �s nem f�l �nmag�val szembes�lni. Amerik�val kapcsolatban is el�g kritikusak vagytok az album egyik legjobb dal�ban, a m�sodik klipn�t�ban... - Egy kis ir�nia sosem �rt. Megtehetj�k, mert mi az �nir�ni�ra is k�pesek vagyunk. Sajnos az amerikaiak t�bbs�g�b�l abszol�t hi�nyzik az ironiz�l�s k�pess�ge, ezt a n�t�t sosem fogj�k meg�rteni. Am�gy nem ut�ljuk Amerik�t, vagy ilyesmi, err�l sz� sincs, de a vil�g amerikaniz�l�d�sa sz�munkra cseppet sem szimpatikus. Mi azt mondjuk, hogy mindenki �lje �gy az �let�t, ahogy akarja. Nyilv�n senkit sem k�nyszer�tenek arra, hogy gyorskaj�kat zab�ljon �s k�l�t vedeljen hozz�, de minden szinten, minden t�ren t�l nagy az amerikai befoly�s. Csaknem kiker�lhetetlen. �s akkor m�g r�rak�dik erre mindaz, ami az ut�bbi k�t �vben t�rt�nt, els�dlegesen az iraki megsz�ll�sra gondolok. Norm�lis embernek az ilyesmi nem j�n be, nem j�het be. Nek�nk meg az a dolgunk, hogy olyasmir�l �nekelj�nk, ami nyomja a sz�v�nket, ami bassza a cs�r�nket. Tabuk, tilt�sok, elkend�z�sek n�lk�l. Az �j turn� minden kor�bbin�l l�tv�nyosabb lesz? - Lesz l�tv�ny, de nem arr�l sz�l a turn�z�s, hogy megalom�n m�don m�g r�tegy�nk egy lap�ttal a legut�bbi teljes�tm�ny�nkre. Szeretj�k a mozgalmas show-t ez is a Rammstein-dolog r�sze, de azonnal le�llunk, ha m�r csak ez marad, a zene pedig elsikkad mellette. Err�l szerencs�re egy�ltal�n nincsen sz�.