Dock Rock interjú Richard Kruspe-vel | 1999. június Dock Rock: A kulcsszó az Internet: El tudod képzelni, hogy ez a médium egyre fontosabb lesz számotokra, az együttes prezentációját illetően? Richard: Úgy gondolom, igen. Már rég gondolkodunk rajta és most a digitális megjelenésünkön dolgozunk. Megvan az elképzelésünk, amely alapján megjelenünk az Interneten és mindenki kapcsolatba léphet velünk. Dock Rock: Hogy működne ez egészen pontosan? Richard: Nos, az emberek folyamatosan feltesznek kérdéseket, és mi vagy más megválaszoljuk őket. Körülbelül 100 kérdés folyamatosan felvetődik újra. Dock Rock: Mint az élő chatek és a FAQ? Richard: Pontosan. Dock Rock: A honlapotok nagyon egyedi jellegű és nagyon naprakész. Saját magatok dolgoztok rajta? Richard: Együtt dolgozunk azokkal, akik a honlapot készítik. Ez nemcsak az Internettel, hanem a kiadónkkal is kapcsolatban van. Oliver, a basszusgitárosunk érdeklődik az Internet iránt, őt nagyon érdekli a dolog. Mi ötleteket készítünk a honlapra vonatkozóan, amelyeket aztán azok az emberek, akik értenek hozzá, elkészítenek. Dock Rock: Sokat beszélnek a mp3 dolgokról mostanában. Mit gondoltok ti erről? Szerintetek ez egyfajta lehetőség, vagy inkább fenyegetés? Richard: Mostanában sok lopás történik a neten keresztül. Egyszer majd megszületik a megoldás, bár mindig lesznek, akik képesek lesznek ezt kijátszani. De azt hiszem, a jövőben az emberek el fogják fogadni, hogy fizetniük kell. Nem hiszem, hogy kényszeríteni kell őket, hogy fizessenek ezért. Mindig bizonyos időt vesz igénybe, amíg egy új médium elfogadottá válik, és aztán a legtöbb ember fizetni fog az Internetről szerzett zenéért. Dock Rock: Mit gondolsz a Rammstein jövőbeli fontosságáról? Hosszúéletű szereplői lesztek Németországnak, mint a Kraftwerk, a Can; avagy nem? Richard: Természetesen azt hiszem és remélem, hogy hosszúéletűek leszünk. Most öt éve, hogy együtt vagyunk, és minden rendben van, noha szinte minden napot együtt töltünk. Ezért is remélem, hogy még néhány évig ez így is marad. 4 vagy 5 album után nem lesz probléma, ha azt mondjuk "oké, tartsunk egy kis szünetet és próbálkozzunk meg a saját dolgainkkal", de a Rammstein remélhetőleg sokáig megmarad, ami azt jelenti, hogy mi tovább fogunk együtt zenélni. Dock Rock: Van bármilyen visszajelzés a legújabb albumotokkal kapcsolatban? Valójában ez egy élő koncertfelvétel, úgyhogy nem sok új van rajta a rajongók számára. Richard: Nem sok. De az emberek általában nagyon örülnek, ha bármi újat kapnak tőlünk. Nem beszéltem még rajongókkal, de akkor sem teszem ezt, ha dalt írok, például. Először is megcsináljuk a dolgokat, amiket szeretünk, aztán ha az embereknek tetszik ez, az még jobb. Az album egy záró aktusa egy korszaknak, ami számunkra fontos volt. Dock Rock: Éreztek valamiféle elkötelezettséget a rajongóitok iránt? Richard: Igen, nem lehet csak úgy eltünni, ott kel lenni és bizonyos felelűsséget is kell vállalni. Van egy rajongói klubunk Németországban, és rengeteg levelet kapunk a rajongóinktól, amelyek legtöbbször elég személyesek. Habár nem avatkozunk bele a rajongóink személyes problémáiba, ez egyszerűen nem lehetséges. Mindazonáltal én hiszem, hogy lenne bennem erő megtenni... Ha újra hivatást kellene választanom, talán pszichiáter lennék... Dock Rock: Voltatok már olyan helyzetben, hogy az emberek félreértették a szövegeiteket? Richard: Nem, eddig nem. Többnyire az újságírók azok, akik ilyen kérdéseket tesznek fel. És ha arra gondolsz, hogy vajon voltak-e valamifajta nácik, akik félreértették a szövegeinket, a válaszom nem. A koncertjeinken szigorúan kijelentjük, hogy az ilyen emberek rögtön hazamehetnek. Ez teljesen tiszta kijelentés. Amerikában egyszer volt valaki, aki megpróbálta a magasba lendíteni a karját, de azonnal kirúgták. Nagyon szigorúak vagyunk ebben a tekintetben. Dock Rock: A zenétek nagy kezdőrúgás volt azoknak a bandáknak, akik hasonlóképpen szólnak. Mit gondolsz ezekrol a követőkről, mennyire kedveled a zenéjüket? Richard: Néha az ilyen együttesek albumai eljutnak hozzánk. Sajnos nekem nem nagyon tetszenek. Joachim Witt kiemelkedő volt, nagyon szeretem. Tegnap a Die Sterne új albumát hallgattam. Az sem volt rossz. Dock Rock: Mi mást hallgatsz még? Richard: Mostanában a Placebót, igazán tetszik. Emellett várom az új Chris Cornell szólóalbumot. Nagyon szeretem a hangját. Dock Rock: Úgy érzed, hogy Németországban komplikáltabb ironikusnak lenni, mint bárhol máshol? Richard: Igen, természetesen, ez a németek miatt van így. Számukra nagy probléma, hogy nevessenek magukon. De remélhetőleg ez nem fog örökké tartani. Dock Rock: Te biztosan szerepet játszol ebben. Richard: Az emberek legtöbbször nem tudnak nevetni rajtunk, de legalább elkezdenek beszélgetni és gondolkodni minderről. Ez azért egy nagyon jó kezdet. Dock Rock: Hogy találtátok ki a neveteket? Richard: A dobosunk látott egyszer egy táblát: Ramstein Légibemutató. Ez volt az első alkalom, hogy elkezdtünk hülyéskedni ezzel a kifejezéssel. Eleinte azt gondoltam, hogy ez a név teljesen szar. Tudod milyen az, amikor viccet csinálsz belőle, és az a név mégsem tűnik el? Így történt. Aztán késöbb már illett a zenénkhez. De eleinte teljesen ellene voltam. Mostanában már tudok vele élni, mert ez a név saját szimbólumunk lett. Amikor Clinton a Ramstein bázison volt a Koszovó konfliktus miatt, a médiákban mindenhol két "m"-mel írták, habár a város nevét eredetileg egy "m"-mel írják. Dock Rock: Volt saját ötletetetek együttesnévnek? Richard: Ez nagyon bonyolult. Nem volt semmilyen elképzelésünk. Dock Rock: A denveri középiskolában történt lövöldözés után Marilyn Manson és a KFMDM mellett ti voltatok az egyik együttes, akiket hibáztattak. Mit gondoltok erről? Richard: Azt hiszem, a média csak hibáztatni akart valakit, hogy elvonja a figyelmet a valódi problémáról, ami természetesen nagyon összetett. Mi feltehetőleg - a többi együttessel együtt - könnyű célpontnak bizonyultunk. Mindenki tudja, milyen könnyű fegyvert szerezni az Államokban, de senki sem akar jelentőséget tulajdonítani ennek. Dock Rock: Így végül hogy reagáltatok ezekre a vádakra? Richard: Marilyn Manson által publikált nyilatkozatot feltettük a honlapunkra. Dock Rock: Egyik államokbeli koncertetek után Till-t és Flake-t letartóztatták a botrányos színpadi show miatt, és egy éjszakát börtönben kellett tölteniük. Nem érzed úgy, hogy a média eltúlozta ezt az incidenst? Richard: A dolgokat a média mindig eltúlozza. Ez egy alapvető amerikai probléma. Egyik részről az emberek szexuálisan korlátozottak, másrészről rengeteg szélsoséges erőszakot látnak a TV-ben. Úgy értem, valami egyszerűen nincs rendben. Úgyhogy azt gondolom, ezt a dolgot is túlreagálták.